A rend

A családunk szellemi mezejének rendjét úgy érzékeljük, mint az egyensúly meglétét, vagy hiányát. Az érzékszervünk ehhez Hellinger szerint a lelkiismeretünk, ami állandóan irányítja, és visszajelzi mozgásunkat, ezzel öröklődik a kapcsolatok felett, az odatartozás, a rend vagy rangsor megléte és az adás-kapás egyensúlya érdekében.

Bert Hellinger korábbi megfigyelései, és a családfelállítások során szerzett tapasztalatai szerint három alapvető törvény uralkodik a maezőben.

I. Az odatartozás joga

Mindenkinek, aki a család szellemi mezejéhez tartozik, egyenlő a joga ehhez az odatartozáshoz. Senkit, aki a szellemi mezőhöz tartozik, nem lehet abból büntetlenül kizárni! Ha a mező tagjai valakit kitagadnak, annak következménye van. Az odatartozás jogához tartozik az is, hogy aki kitöltötte a sorsa szerinti életidejét, annak szabad legyen elmennie, ezzel beteljesítenie a sorsát

II. A hely törvénye

Ez a törvény azt jelenti, hogy aki előbb érkezett a mezőbe, annak elsőbbsége van mindazokkal szemben akik később érkeztek. A helyek sorrendje ugyanakkor egy rangsort is jelent. Ez vonatkozik a legalapvetőbb elsőbbségre, ami a szülőknek a gyermeküket megelőzően van, valamint vonatkozik a testvérek születési sorrendjére, és a párkapcsolatok egymásutániságára is. Ha valaki akarva, vagy akár  tudatlanul beáll az őt meg nem illető helyre, megsérti ezt a törvényt.

Ehhez a törvényhez tartozik az adás és az elfogadás rendje. Aki előbb érkezett az a NAGY, függetlenül attől, hogy később hogy alakult a sorsa, a később érkező pedig a KICSI. A NAGY ad, a KICSI elfogad. A nagy, korábban a nála nagyobbtól kapott, amit továbbad a kicsinek, hozzáadva azt a tudást, melyet megszerzett.

Az adás és az elfogadás egy felülről lefelé áramlás. A nagyobb ad a nála kisebbnek. Ez a testvérek sorában is jól megfigyelhető. A párkapcsolatban, a korábban érkező  a kapcsolatból való kilápásével ad helyet a későbbi partnernek.

III. Adok-kapok egyensúlya

Ez a szabályszerűség az egyenrangú, egy szintű kapcsolatokra, párkapcsolat, mukatársi és baráti kapcsolatokra érvényes. Ha valaki kap az adós lesz. Neki is adnia kell ahhoz, hogy az egyensúly helyreálljon. Jó esetben kicsit többet, így a partnere lesz azzal a kis különbséggel adós, és ezért késztetése lesz adni. Az így alakuló kapcsolat kiegyensúlyozott. Ugyanez vonatkozik a megbántás kölcsönösségére. A megbántás visszaadása is nagyon fontos, a jó kapcsolat fenntratása érdekében lehetőleg egy kicsit kisebb mértékben. Az adok-kapok egyensúlyának elbillenése a kapcsolat felbomlását eredményezi, mert az adós általában nem tudja elviselni a kiegyenlítetlenség miatt ránehezedő súlyt.