Vaj és margarin, állati és növényi tejszín...

A vaj

82-85% zsírtartalmú és 3,5-4%-os tehéntejből állítják elő fölözéssel. A tej legdrágább komponense a tejzsír, sokszor hiánycikk a tejiparban is, importálni kell. A lefölözött tejnek még van egy értékes része, a túró, ami tulajdonképpen a tej fehérjetartalma (kazein). Ha kiveszik a túrót is, marad egy édes lé, ami víz és laktóz, plusz egy kevéske fehérje, ásványi anyag, nyomelem, stb.
Ha ezt a zavaros lét beszárítják megkapjuk a savóport. 
 

A margarin
A margaringyártók az árérzékeny vásárlókra céloznak, ezért mindig abból a növényi olajból használnak a legtöbbet, amit a legolcsóbban be tudnak szerezni. Itt általában a pálmaolaj az elsődleges alapanyag.
A második legolcsóbb zsíradék a kókuszzsír, a nagyker ára 400-600 Ft között mozog. 
A jobb minőségű margarinok tartalmaznak 1-2 % olivát is, ám a margarin legolcsóbb alapanyaga a víz. A vaj 82-85% zsírtartalmához képest a  margarinoknál ez 60-80%, így a fordul elő, hogy 20-40% víz is található a margarinban.
Ha ezeket a zsiradékokat összekeverik és hidrogénezik, kapnak egy viasz keménységű anyagot, aminek semmi íze és színe. De mi ugye azt szeretnénk, hogy vajszerű legyen, de negyed áron. Vajszerűvé tétel során, a halványsárga színt ételfesték hozzáadásával érik el. Azt, hogy a víz és az olaj ne váljon szét, emulgáló anyagot adnak hozzá, a vaj ízt pedig tejsavó por hozzáadásával érik el.

A növényi tejszín.
Ez már újkori találmány. Igen, jól sejted, a régi, jó „valódi” állati tejszín helyettesítésére találták ki.
Nem romlékony, nem savanyodik olyan gyorsan, szinte hűtés nélkül fel lehet habosítani. Másfélszer akkora habot lehet belőle verni, mint a hagyományosból és fele annyiba kerül. 
A tejszín 30-35%-os drága zsírtartalmát a szokásos olcsó pálmaolaj-kókuszzsír kombóval helyettesítik.