Áfonya
Az áfonya bogyóit bátran lehet fogyasztani, csupán magjai jelenthetnek problémát az érzékeny gyomrúaknak. 100 g áfonya mintegy 42 kcal (176 kJoule) energiát tartalmaz. A vad áfonya tápértéke nagyobb a termesztettekénél.
Legfontosabb összetevői többek között az antioxidánsok: A kékes-piros színt adó antociánok, proantociánok, leukoantociánok, flavonolok és származékaik. A frissen szedett fekete áfonya 100 grammja mintegy 400 mg antocián-származékot tartalmaz. Az antociánok serkentik a kollagénszintézist, ami a kötőszövetek és bőr egészségéhez, üdeségéhez elengedhetetlenek. Antibakteriális és keringést serkentő hatásuk is van. Serkentik az immunrendszeri védekezést. Az antocián szabadgyökfogó hatása miatt szemvédő. A szervezet minden pontján serkenti a kapilláris erek vérellátását, s mint ilyen, a szemfenék érhálózatát épen tartva közvetetten és közvetlenül is segít az ideghártya regenerálódásában. E hatását a II. Világháborúban az angol pilóták fedezték fel. Észrevették, hogy mikor a szükség úgy hozta, hogy áfonya-lekváros kenyeret kaptak ellátmányul, sokkal jobban láttak sötétben, nem kellett úgy hunyorogniuk a légielhárítás fényszóróitól, azok nem vakítottak annyira. Az áfonyalekvár a mai képernyőt bámuló emberek szemének is nagy hasznára lehet, valamint a cukorbetegek retináját is védi. E hatáshoz nagy dózisban van szükség e hatóanyagokra, ezért gyógyszertárban koncentráltan, kapszulákban is kapható.
Az áfonyabogyó tartalmaz még katekineket, növényi rostokat adó pektint, gyümöcssavakat és cukrokat. Vitaminjai közül az A-, B1- C- és D-vitaminok, pantoténsav és nikotinamid vannak bőségesen. Összehúzó hatású cseranyagai miatt a szárított áfonya segít elmulasztani a hasmenést - különösen jótékony hatással bírnak a kisgyermekek hasmenésekor -, fogínygyulladást, szájnyálkahártya- és torokgyulladásokat. Frissen viszont a bogyók inkább hashajtó hatásúak.
A népi gyógyászat cukorbetegség elleni szerként is számon tartja. Lassítja a szervezet öregedését, fogyasztása ajánlott öregedésével járó Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulásának megelőzésére és kezelésére. Állatkísérletek is bizonyítják, hogy az áfonyafogyasztás segít megőrizni a testi és szellemi frissességet és jó emlékezőképességet. Értékes hatóanyagiból jutott a levelekbe is, melyek szintén cseranyagokat, kvercetint, katekint, tannint, különböző savakat, flavonoidokat, fenol-karbonsavakat és kinolizin-alkaloidokat, valamint értékes nyomelemeket tartalmaznak. Teája epe- és hólyagbetegségek esetén jótékony, vesetisztító.
Nyugodtan fogyasszuk nyersen, minél többet. Az erdőben általában a szedés időigényes volta miatt, szinte kizárt, hogy valaki túl sokat egyen belőle. Ha sikerül sokra szert tenni, vagy piacon hozzájutni, lekvár, szörp bor, sőt gyógybor és -likőr készíthető belőle. Lekvárja, a belőle készített szósz, savanyúság vagy saláta a vadhúsok, vadételek pikáns kísérője és dísze. Süteményekbe is bátran tehetjük. Natúrjoghurttal elkeverve rendkívül egészséges, sovány ínyencség.
A gyümölcséből készült tea vagy főzet kedvező cukorbetegeknek, szél- és vizelethajtásra való, segíti a bélflóra egyensúlyának megtartását, védi, ellenállóvá teszi a bélnyálkahártyát, megelőzi az emésztési zavarokat, bélhurutot, bélfertőzéseket. Gyulladásgátló hatású hólyaghurut esetén. És ne felejtsük el, mennyivel ízletesebb más gyógynövényekből készült teáknál! Természetesen nem az áfonya-ízesítésű fekete teákra gondolunk, hanem az igazi gyümölcsteára: egy csészényi vízbe tegyünk 20 g szárított áfonyabogyót, 10 percig forraljuk, majd forrón szűrjük le. Kihűtve naponta háromszor igyunk egy-egy csészével. Két órás hideg vízben történő áztatással is kinyerhetjük az áfonyából az értékes hatóanyagot. Öblögetéshez 10 gramm száraz áfonyát adjunk 100 ml vízhez.
Az áfonyabor roboráló hatású. Az áfonyapálinka főként szájüregi és fogínygyulladások öblögetésére szolgál, ilyenkor jobb kiköpni, mint lenyelni.
Az áfonya aszalva is finom csemege. Éretten is jól eláll hűvös pincében vagy 0˚C-os hűtőszekrényben. Mélyhűtéssel szintén hónapokig tárolható.
/forrás: házipatika/